Nem gondoltam volna, hogy valaha tepertős pogácsát fogok sütni, egy kedves ismerősünket mentünk meglátogatni Húsvét alkalmából és persze nem szerettem volna üres kézzel menni.

Anyukám nagyon régi tepertős pogács receptjét használtam, talán még Nagymamám is ezt sütötte. Kisebb kihívással kellett szembe néznem ugyan is Angliában nem olyan egyszerű tepertőt venni. Üzletről üzletre jártunk és végül siker koronázta utunkat, bár nem igazán nevezném tepertőnek. Az angolok “crackling-nak” nevezik ami ropogósra sült malacbőrt jelent. Szerencsére egészen jót találtam amin még sült zsír is volt. Emlékeim szerint a tepertő a közvetlen a bőr alatt lévő zsír réteg ( persze ettem már bőrösen is, de azt mi pörcnek hívjuk és az nagyobb darab ) egy kis hússal zsírjára sütve amíg szép aranybarna nem lesz. Mmmmm… Isteni jó sósan finom friss kenyérrel. Nagy várakozással kezdtem neki, íme a titkos recept:

• 500g liszt
• 7g szárított élesztő ( eredetileg 3 dkg frisset ír)
• 1 dl tejföl
• 250g darált tepertő
• 150g puha vaj
• 1 dl langyos tej
• só
• tört bors
• 3 evő kanál fehér bor

Kénytelen voltam kevesebb tepertőt bele tenni mert a hentesnél csak ennyi volt, de szerintem nem hiányzik több bele. Az íze így is benne van és nagyon finom(volt ). A hozzávalókat a tepertő kivételével egy tálba teszem és jó kidolgozzuk, majd lefedem és 15 percig állni hagyom. Aztán kinyújtom nagyjából téglalap alakúra és rákenem a tepertőkrém felét. Ezután négybe hajtom, az az félbe és megint félbe. Fél órát letakarva pihentetem.

Az idő letelte után ismét kinyújtom, ügyelve arra, hogy egyenletesen nyújtsam, majd megismétlem a folyamatot és fél órát pihentetem. Végül kinyújtom kb 2cm vastagságúra a tetejét késsel rács alakban bevagdosom, majd kiszaggatom. Enyhén lisztezett tepsire rakom és letakarva ismét kelesztem úgy 45 percet. A tetejét megkenem tojás sárgájával majd 200 fokra bemelegített sütőben 15 percig sütöm. A pogácsát nem ajánlatos lassan sütni mert könnyen kiszárad. Frissen még szinte melegen szeretem.